Csodálatos, ’mikor a felhőkarcolók szélesre tárt, földszinti aula-ajtaján át vízesésként ömlik be a napsugár  és messzire-messzire ellátszik a határtalan horizont. Te meg elindulsz a végtelenbe… Kivéve, ha utadat állja egy áttetszőre sikált, plexi bejárati ajtó. Ez esetben ugyanis csúnyán be tud verődni a fél arcod...

Nemoravész TakácsMűhely